A toronyban delet
harangoznak,
A fejem tetejére süt a nap.
Hej, ha olyan közel volna sírom,
Mint amilyen rövid az árnyékom.
A fejem tetejére süt a nap.
Hej, ha olyan közel volna sírom,
Mint amilyen rövid az árnyékom.
Kihozta az ebédet
a gyerek;
Amint látom, egy kis bort is küldtek.
Be savanyú!... de csak kiürítem;
hiszen még savanyúbb az életem.
Amint látom, egy kis bort is küldtek.
Be savanyú!... de csak kiürítem;
hiszen még savanyúbb az életem.
Élet, élet,
áldástalan élet!
Számadásod velem mikor végzed?
Mikor mondod: menj isten hirével,
Porladozzál porló szeretőddel!
Számadásod velem mikor végzed?
Mikor mondod: menj isten hirével,
Porladozzál porló szeretőddel!
Pest,
1845. február-március
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése